A nyugati társadalmakra hibridizáció, a többségi identitás látványos átalakulása vár. Közben Japán és Dél-Korea bizonyítják, hogy a homogén etnikumú országoknak sem kell lemondaniuk a kulturális sokszínűségről.
Eric Kaufmann vakmerő és provokatív személyiség. Kozmopolita akadémikusként nem átallja azt állítani, hogy a nyugati országok fehér etnikumú többségi társadalmának is lehetnek legitim igényei. Ki ő, és honnan veszi a bátorságot? Szerzőnk a londoni Birkbeck College professzora, aki Kanadában nevelkedett hispán, kínai és a mai Csehország vidékeiről elvándorló zsidó ősök leszármazottjaként. Eredeti szakterülete az IRA terrorszervezet volt, de az utóbbi években már a demográfia és általánosságban a nacionalizmus foglalkoztatja.
Az etnikai többségnek is szüksége van jövőképre”
A „fejlett országokban” erősen tabudöntögetőnek számító könyvében Kaufmann arról ír, mi lehet a fehér identitás jövője egy változó világban. Fehér identitás? Veszélyesen hangzik. Csakhogy szerzőnk meggyőződése szerint a „fehér” pont olyan etnikum, mint bármely másik – amelyről nemcsak lehet, de elvárt is beszélni a társadalmi viták során. Azaz mindenekelőtt az egymás iránti örökölt kötődésen, nem pedig mások utálatán alapul. Több mint félezer oldalán a Whiteshift két témát vizsgál: egyrészt, hogy rövid távon hogyan élik meg a fehérek többségi szerepük gyengülését, látványosan hanyatló termékenységi mutatóikat, másrészt, hogy miként alakulhat át a fehérek identitása azokban az országokban, ahol a vegyes házasságok révén az etnikai határok egyre inkább elmosódnak. Tőlünk nyugatra ugyanis „viharos utazás indul a többségi társadalom hibridizációja felé”.
Milyen eredményekkel zárult a magyar–török kulturális évad? Mit nyújtanak hazánknak a török és türk kapcsolatok? Ezekről is kérdeztük a Kulturális és Innovációs Minisztérium kormánybiztosát.
Olvasás-népszerűsítő kampányba kezdett a Libri, amelynek keretében sok más mellett világirodalmi podcastsorozatot indítanak, könyvklubokat szerveznek, és idén is kiosztják a Libri irodalmi díjakat. Ludvig Orsolya Stefanie-t, a cégcsoport marketingés kommunikációs igazgatóját kérdeztük.
Lovecraft hagyatéka számos módon és formában újraéledt már, azonban a kozmikus horror ezen adaptációk között mindig a fantázia birodalmában maradt. Egészen mostanáig, amikor Arkham árnyait magunk is megismerhetjük.
Mi történik, ha egy domonkos nővér, akinek szenvedélye a közgazdaságtan, összeereszti Aquinói Szent Tamást a 21. század piaci valóságával? Megszületik a Summa oeconomiae, amelyben filozófia, teológia, gazdaság és gyakorlati tapasztalatok találkoznak.
„Akinek van egy minimális politikai tudása, az nem ír le egy olyan posztot, ahol megpróbálja a saját politikai ambícióját új és ígéretes fajok telepítésével párhuzamba hozni” – reagált Gerzsenyi Gabriella bejegyzésére a publicista, politikai elemző.